„Én megpróbálom a zenémben kifejezni közép-európaiságomat”
Interjú Csigó Tamással, a Beat Dis zenekar frontemberével
Az ősszel 10. születésnapját ünneplő Beat Dis mozgalmas évnek néz elébe, ugyanis áprilisban jelenik meg legújabb albumuk, amellyel az ország nagyobb városaiban és Budapesten is koncerteznek majd. Az együttes frontembere, Csigó Tamás mesélt a Beat Dis múltjáról, jelenéről és jövőjéről.
Ugyan Szombathely városa rendkívül tiszteli a hagyományait, a zenei életére, legalábbis az innen indult zenekarokat tekintve, inkább az újítás jellemző. Szerintetek mivel magyarázható ez a jelenség?
Nem tudok erre semmiféle tudományos magyarázatot adni, azt is nehéz eldöntenem, hogy ez az állítás mennyire állja meg a helyét. Ami engem illet, az biztos, hogy a 90-es évek MTV-je jelentősen hatott a zenei ízlésemre, akkor egyből gitárhoz nyúltam és eljártunk egy vidéki kultúrházba valamiféle punkos, grunge-os rockzenét játszani a haverokkal a suli után. Aztán a 90-es évek végén kezdtem el igazából odafigyelni a műfajokra, a zene sokszínűségére, miután valahogy felfedeztem — vagy valaki megmutatta, nem emlékszem pontosan — az FM4 nevű bécsi rádiót, amelyet lehetett fogni Szombathelyen, és amely segítségével rengeteg előadót, stílust, hangulatot ismertem meg. Kikerekedett szemekkel hallgattam a Dead Prezt, a Jazzmatazzt vagy Mos Defet, valamint a Queens Of The Stone Age-et is ott hallottam először. Sokat játszották őket, szerepeltek a rádió 1999-es, 2000-es chart listáján, én csak emiatt találkoztam velük. Akkoriban szereztem az első autómat, amelyben a rádió szólt egyfolytában. Előfordult, hogy zsebrádióval jártam walkman vagy discman helyett; mindig bosszantott, hogy miért nem tudtam előbb erről a rádióról. Ez egy óriási előnyt jelentett nekünk, határ mentieknek akkoriban, hiszen internet még szinte nem is létezett. Ez lehet valamiféle magyarázat a kérdésedre.
Korábban nyilatkoztad, hogy egyrészt a városka álmossága miatt kezdtetek zenélni, de feltételezem, hogy bizonyos zenekarok és zenészek is inspiráltak benneteket. Kik voltak rátok hatással akkoriban?
Kezdhetném a sort a 80-as évek végétől és sorolhatnám napjainkig: rengeteg zene inspirált, és inspirál ma is. Mikor a Beat Dist elkezdtem kitalálni, sokféle stílus kavargott már a fejemben. 2000 körül ütött be nálam a hip-hop, előtte csak Beastie Boyst hallgattam, igaz őket a kezdetektől. Arra emlékszem, hogy az általam már ismert, de addig rám különösebb hatást nem gyakorló hip-hop előadók olyan lemezekkel álltak elő, amelyek a mai napig meghatározóak számomra. Dre 2001 című albuma vagy a Wu-Thang W-ja, az Outkast Stankonia, a Common Like Water for Chocolate, a Jurrasic 5 Quality Control, a Dead Prez Lets Get Free vagy Guru Jazzmatazz: Streetsoul lemeze, és még biztos tudnék mondani rengeteget, amelyek most nem jutnak az eszembe. Mindezek mellett persze még megvoltak a nagy kedvencek: a Massive Attack által képviselt vonal vagy a Radiohead, de még a jóval brutálisabb zenét játszó brooklyni együttesek is mint például a Life Of Agony vagy a Type O Negative. Végül az aktuális hangulat, a drog, az életérzés alakította ki azt a mezsgyét, amin a zenekar 2003-ban elkezdte az útját. Sokat próbáltunk, örömzenéltünk.
Régóta foglalkoztat az együttes neve. Honnan jött a Beat Dis név?
A ‘Beat Dis’ volt a debütáló single-je egy brit elektro-dance hip-hop formációnak, a Bomb The Bassnek. Ez egy szleng, amely azt jelenti: „Ezt kapd ki!” vagy „Ezt csináld utánam!”
Miért pont a trip-hop stílust (és az angol nyelvet) választottátok?
Akkor éppen a trip-hopban éreztük jól magunkat zeneileg. Az angol nyelv — véleményem szerint — hozzátartozik ahhoz a stílushoz, amelyet mi képviselünk; nem attól lesz magyar, hogy magyarul énekelünk. Én megpróbálom a zenémben kifejezni közép-európaiságomat. Nekem például egy Mozart-opera magyarul elénekelve operetté válik. Ha magyarul énekelnék, nem azt kapnám vissza, amit hallani akarok. Nem zártam ki, hogy magyarul énekeljek, lehet, hogy annak is eljön egyszer az ideje.
Eléggé széles zenei skálán mozogtok. Mely zenei stílusok kerülhetnek még be a repertoárotokba?
Most egy elég markáns stílusváltáson vagyunk túl, ami már évek óta érlelődik bennünk. A tavasszal megjelenő új albumunkon nem lesznek női vokálok. Nagyon szerettünk együtt dolgozni mindegyikőjükkel; Judie Jaynek nagyon sokat köszönhetünk, jó hangulatban váltunk el, nincs szó összeveszésről, egyszerűen változunk és változnak a dolgok körülöttünk. Olyan dalokat írtam az elmúlt egy-két évben, amelyekről azt gondoltam, hogy egy új projektben kell majd bemutatnom, de végül úgy döntöttem, hogy legyen egy megújulás és csináljuk meg ezeket a Beat Disszel. Természetesen ehhez az is kellett, hogy a zenekar pozitívan fogadja ezeket a számokat. Valójában feldobta, felrázta őket is, úgyhogy rábólintottak, és belevetettük magunkat a munkába.
Kiadót is váltottunk, az 1G Recordshoz szerződtünk, akik a menedzselési feladatokat is ellátják, és úgy érzem, maximálisan együtt tudunk velük dolgozni.
Gyakran előfordul, hogy a rajongók nehezen tűrik vagy egyáltalán nem tudnak megbékélni az általuk kedvelt együttes stílusváltásaival. Hogyan reagált a közönségetek a Beat Dis hangzásában bekövetkezett változásokra?
Soha nem voltunk stílusilag könnyen elhelyezhető zenekar. Sokan meglepődtek a koncertjeinken, akik csak a rádiós dalokat ismerték. Egy könnyed, dallamos Judie által énekelt szám után néha felrobbant a színpad, haraptak a gitárok és üvöltöttem a mikrofonba. Biztos egyesek azt mondták: „Jé, ez ilyen? Ide sem jövök többet.” Másokat viszont épp ez fog meg.
A Magyar Narancs szuperlatívuszokban írt a lemezeitekről, több fesztiválon jártatok már, valamint további számos fellépést tudhattok már a hátatok mögött. Elégedettek vagytok az eddigi eredményekkel?
Természetesen örülünk, ha jókat írnak. Máskor azt élvezik, hogy lehúzhatják a lemezt, közben olyan dalban dicsérnek meg énekesnőt, amelyben nem is ő énekel. Nem tudom komolyan venni a magyar könnyűzenei újságírókat, természetesen tisztelet a kivételnek.
A számaitokat ingyenesen elérhetővé tettétek a honlapotokon. Miért?
Hogy minél több emberhez eljuthasson.
Nem teljesen értek veled egyet abban, hogy a zenétekből bőven elég egy óra, ugyanakkor tényleg sok figyelmet igényel, főleg az olykor eléggé társadalomkritikus szövegek miatt. Miért tartjátok fontosnak, hogy reflektáljatok a világ társadalmi problémáira?
Amikor ezeknél a problémáknál fontosabb dolgokkal nem találkoztam, nyilván ezek voltak az első helyen mint témakör. Jelenleg sokkal inkább figyelek a szerelmemre, a fiamra, a belső békémre, az élet szépségeire. Kurva bosszantó, amikor a sok rettenet, ami az országban és a világon történik, elvonja a jó dolgokról a figyelmemet, és ezt egyre kevésbé hagyom. Nem ragaszkodom foggal-körömmel ahhoz, hogy mindenképpen elmondjam, szerintem mi a rossz. Mostanában végre írok arról is szöveget, hogy mi a jó. Nagyon fontos dolog lenne a problémákra reflektálni, de úgy látom, agresszió nélkül ez nem megy: nagyon hamar pattannak el a már régóta vékony idegszálak. Nagyon sok a frusztrált ember, akik meg sem akarják hallani a hibáikat, csak hajtogatják másokét, néhányan pedig megszólalni sem mernek, félnek a következményektől. Nagyon kevés a nyugodt párbeszéd, amely a társadalmi problémák témájában folyik. Talán először ezt kellene észrevenniük az embereknek.
A logótok igazi tipográfiai csemege. Mekkora szerepet játszik az együttes életében a zenét támogató kreatív vizualitás — legyen szó akár videoklipről, lemezborítóról, flyerekről vagy poszterekről?
A logónkat egy szombathelyi barátunk készítette, azt hiszem, a régi PIÉRT stílusát alapul véve.
A videók tekintetében szerencsénk volt eddig, hiszen nagyon tehetséges srácokkal dolgozhattunk együtt! Remélem, a jövőben is így lesz.
Hol találkozhatunk veletek legközelebb?
Január 4-én játszunk Budapesten a Dürer Kertben a colorStarral. Márciusban lemezbemutató turnéra megyünk több vidéki városba, majd áprilisban megtartjuk Budapesten is.
Mik a terveitek?
Január végére tervezem az EP megjelenését, illetve egy új videoklipet is. Áprilisban jön az új lemez. Ősszel tartunk majd egy 10 éves születésnapot. Közben készítem Alba Hyseni második lemezét, melynek bemutatkozó EP-je február végén jelenik meg, az album pedig ősszel várható.
Az interjú 2014 januárjában készült.
